MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Idült hasnyálmirigy-gyulladás
Az idült hasnyálmirigy-gyulladás (krónikus pankreatitisz) hosszan tartó kórkép, ami a
hasnyámirigy szerkezetében és működésében helyrehozhatatlan károkat okoz.
Az Egyesült Államokban a betegség legfőbb oka az alkoholizmus. Ezen kívül okozhatja
öröklődött hajlam, illetve a hasnyálmirigy-vezeték elzáródása, rák vagy a vezeték
szűkülete. Ritkán a súlyos akut hasnyálmirigy-gyulladás során a hasnyálmirigy-vezeték
annyira összeszűkül, hogy a betegség krónikussá válik. Sokszor a betegség oka
ismeretlen. Trópusi országokban (pl. Indiában, Indonéziában és Nigériában) a gyermekek
és a fiatal felnőttek körében gyakran fordul elő ismeretlen eredetű krónikus
pankreatitisz.
Panaszok, tünetek
A krónikus pankreatitisz tünetei az akutéhoz hasonlóak, és általában két formát
követnek. Az egyikben a betegnek állandó, változó erősségű közép-hastáji fájdalmai
vannak. Ebben a változatban szövődmények, például gyulladásos szövettömeg, ciszta vagy
hasnyálmirigy-rák gyakrabban alakulnak ki. A másik típusban a gyulladás időről-időre
fellángol, a tünetek az enyhe vagy mérsékelt akut hasnyálmirigy-gyulladás tüneteire
hasonlítanak; a fájdalom olykor több óráig vagy napig tarthat. Mindkét forma a
betegség előrehaladtával az emésztőenzimeket termelő sejtek fokozatos pusztulásával
jár, ezért egy idő után a fájdalom megszűnik.
Ahogy az emésztőenzimek száma csökken, a táplálék felszívása elégtelenné válik
(malabszorpció alakul ki); a beteg széklete nagy tömegű és szokatlanul bűzös lehet. A
széklet világos, zsíros és akár olajcseppeket is tartalmazhat. A felszívódási zavarok
fogyást is eredményeznek. Idővel a hasnyálmirigy inzulint elválasztó sejtjei
elpusztulnak, fokozatosan cukorbetegség alakul ki.
Kórisme
A betegségre a tünetek és a kórtörténetben szereplő akut hasnyálmirigy-gyulladás
fellángolásai alapján lehet gyanakodni. A vérvizsgálatok kevésbé hasznosak, mint az
akut pankreatitisz esetében, de emelkedett amiláz és lipáz szintet mutathatnak ki.
Vérvizsgálatokkal a vércukorszint (glukóz) is megmérhető, ami általában emelkedett.
A betegekben általában nem alkalmaznak rutinszerűen röntgen-, ultrahang- és
CT-vizsgálatot. A hasnyálmirigyben levő kövek röntgennel vagy ultrahangos vizsgálattal
azonban kimutathatók. Endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) 
segítségével a vezetékek tágulata, szűkülete, és az azokban
található kövek is feltárhatók. CT-vizsgálattal mindezek a rendellenességek
kimutathatók, emellett a hasnyálmirigy nagysága, formája és szerkezete is megítélhető.
Ezen kívül az ERCP-vel szemben a CT-vizsgálathoz nincs szükség endoszkópos
vizsgálatra.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegekben nagyobb a hasnyálmirigyrák
kialakulásának az esélye. A tünetek rosszabbodása, főleg a hasnyálmirigy-vezeték
szűkülete esetén rákra lehet gyanakodni. Ilyenkor általában ultrahang-, CT- vagy
endoszkópos vizsgálatot szoktak végezni.
Kezelés
Az ismétlődő fellángolások kezelése hasonló az akut pankreatitiszhez. A fellángolás
alatt az alkohol kerülése rendkívül fontos. Az étel kerülése és a kizárólagos
intravénás folyadék bevitel kevesebb terhet ró a hasnyálmirigyre és a belekre, ezért
enyhítheti a fájdalmas fellángolást. A fájdalom csillapítására ezen túlmenően néha
opioid fájdalomcsillapítókra van szükség.
A fellángolások gyakorisága és erőssége később csökkenthető napi 4-5, zsírban és
fehérjében szegény, magas szénhidráttartalmú étkezéssel. Az alkoholt a betegnek
továbbra is kerülnie kell. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, szövődmények, például a
hasnyálmirigyben elhelyezkedő gyulladásos szövettömeg, vagy pszeudociszta (cisztára
emlékeztető enzim-, folyadék- és szövettörmelék-gyülem, aminek fala azonban a
cisztától eltérő) után szoktak kutatni. A gyulladt tömeg eltávolítása műtétet igényel,
a növekedése során fájdalmat okozó pszeudocisztát le kell szívni.
Ha a betegnek továbbra is fájdalmai vannak, de szövődmények nélkül, a hasnyálmirigy
idegeibe lidokain és kortikoszteroidok kombinációját fecskendezik, így a
fájdalomimpulzusok nem érik el az agyat. Ha az eljárás sikertelen, műtétet végeznek.
Ha például a hasnyálmirigyből a vékonybélbe tartó vezetéket kitágítják, a betegek
60-80%-ában enyhül a fájdalom. Ha a vezeték nem tágult ki, a hasnyálmirigy egy
részének eltávolítására lehet szükség. Az eltávolítással az inzulint termelő részek is
elvesznek, ezért cukorbetegség alakulhat ki.
Amennyiben az emésztőenzimek termelődése elégtelen, az enzimek az étkezés mellett
elfogyasztott tablettával vagy kapszulával pótolhatók. Így javul a táplálék
felszívódása, a széklet pedig kevésbé lesz zsíros; a problémát azonban ritkán lehet
teljesen megszüntetni. Szükség esetén az enzimekkel együtt folyékony savközömbösítő,
hisztamin-2 (H 2 ) blokkoló vagy proton-pumpa gátló (a savtermelést csökkentő szerek)
szedhetők. Ezzel a kezeléssel a betegben súlygyarapodás érhető el, a székelések száma
csökken, és a székletben levő olajcsöppek eltűnnek. A beteg általános közérzete javul.
Ha az eljárás eredménytelen, a zsírbevitel csökkentésével is lehet próbálkozni.
Szükség lehet zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) adására is.
A szájon át szedett vércukorcsökkentő szerek ritkán használhatók a krónikus
pankreatitisz által okozott cukorbetegség kezelésében. Inzulinra általában szükség
van, de problémákat okozhat, mert a betegekben lecsökkent a glukagon, az inzulin
hatásait ellensúlyozó hormon szintje is. A véráramban levő fölösleges inzulin a
vércukorszint csökkenéséhez vezet, ami hipoglikémiás kómát eredményezhet.
