Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen dokumentumokra van szükség a külföldi gyógykezelés költségeinek megtérítéséhez?
 
 
 
Kórkörkép
Többet szeretne megtudni egy betegségről? Portálunkon négy, laikusoknak készült, orvosi témájú könyvből informálódhat.
 
 
 
Közérdekű információkKözérdekű információk
Ezen az oldalon a kiválasztott kérdéshez tartozó tájékoztató szöveget tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon a témakörhöz kapcsolódó további kérdések közül.
Témakör: Ápolási díj

Kik jogosultak az ápolási díjra?

Ápolási díjra a jegyes kivételével a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozók jogosultak lehetnek. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni

  1. a házastársat;
  2. a bejegyzett élettársat;
  3. az egyeneságbeli rokont;
  4. az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
  5. az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
  6. a testvért;
  7. az élettársat;
  8. az egyeneságbeli rokon házastársát;
  9. az egyeneságbeli rokon bejegyzett élettársát;
  10. a házastárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint
  11. a testvér házastársát, bejegyzett élettársát .

Az ápolási díj igénybevételének további feltétele, hogy a hozzátartozó állandó és tartós felügyeletre szoruló

  • súlyosan fogyatékos vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti

személyt gondozzon ápoljon 1993. évi III. tv. 41. §(1)bek. .

 

A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak,

  • akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy
  • aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
  • a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
  • értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;
  • aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető;
  • a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy
  • az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul 1993. évi III. tv. 41. §(3)bek. a) pont

 

Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. 1993. évi III. tv. 41. § (3) bek. b) pont Az ápolás vagy a gondozás szükségességét valamint azt, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg az orvosszakértői szerv szakvéleménye, ill. a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, ill. a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, a háziorvos állapítja meg. 1993. évi III. tv. 43. § (2) bek. A súlyos fogyatékosságról szóló igazolást a háziorvos a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs szakvéleménye alapján is kiállíthatja 1993. évi III. tv. 43. § (3) bek.

 

A "fokozott ápolást" igénylőnek számít az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakáson belül segélyeszköz igénybevételével sem közlekedni feltéve, ha a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A települési önkormányzat döntéséhez beszerzi az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét 1993. évi III. tv. 43/A. §.

 

A települési önkormányzatok rendeletükben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat, olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál - nem lehet alacsonyabb 1993. évi III. tv. 43/B. § (1) bek.  .

Kapcsolódó jogszabályok:

1993. évi III. tv. 41. §(1)bek.
1993. évi III. tv. 41. §(3)bek. a) pont
1993. évi III. tv. 41. § (3) bek. b) pont
1993. évi III. tv. 43/A. §
1993. évi III. tv. 43/B. § (1) bek.
1993. évi III. tv. 43. § (2) bek.
1993. évi III. tv. 43. § (3) bek.