Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?)
 
 
 
Változó egészségügy
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A légzőrendszer

A légzőrendszer az orral illetve a szájjal kezdődik, és a légutakkal, majd a tüdőkkel folytatódik. A levegő a szájon és az orron keresztül jut a légzőrendszerbe, majd a torkon (garaton) és a gégén keresztül halad tovább. A gége bemenetét a laza szövetből álló gégefedő (epiglottisz) védi, mely nyeléskor automatikusan záródik, és így megakadályozza, hogy étel vagy ital kerüljön a légutakba.

A légutak legvastagabb része a légcső (trachea), mely kettéágazódva két kisebb csőben, a jobb és bal főhörgőben folytatódik, ezek vezetnek a két tüdőhöz. A bal oldali tüdő egy kicsit kisebb, mint a jobb oldali, mert a bal mellkasfélben rendelkezésre álló helyen meg kell osztoznia a szívvel. Mindkét tüdő további részekre, ún. lebenyekre osztható, ezekből a jobb tüdőben három, a bal tüdőben pedig kettő van.

A hörgők többszörösen tovább ágaznak, majd az ún. hörgőcskékben folytatódnak. Ezek a légutak legszűkebb képviselői, mindössze fél milliméter átmérőjűek. A nagyobb légutak úgy néznek ki, mint egy fejreállított fa, ezért a légzőrendszernek ezt a részét hörgőfának is nevezik. A légutakat rugalmas, rostos kötőszövet, porc tartja nyitva. A légutakat körkörös izomzat veszi körül, az izmok elernyedésével és összehúzódásával a légutak átmérője megváltozik.

Minden hörgőcske végén több ezer léghólyag (alveolus) található. A tüdőket felépítő több millió alveolus együttes felülete több, mint száz négyzetméter. A léghólyagok falát apró véredények (ún. hajszálerek - kapillárisok) sűrű hálózata szövi át. A levegő és a kapillárisok közötti rendkívül vékony határréteg teszi lehetővé, hogy az alveolusokból oxigén jusson a vérbe, és a kapillárisokból széndioxid távozzon az alveolusokba.

A tüdőket és a mellkas belső felszínét egy síkos hártya, a mellhártya (pleura) borítja. A mellhártya segítségével a tüdők könnyen elmozdulhatnak a légvételek során, illetve testmozgáskor. Normális körülmények között a mellhártya két lemeze között kevés nedvesítő folyadék található. Ezáltal amikor a tüdők mérete vagy alakja megváltozik, a két réteg simán elcsúszhat egymáson.

Kapcsolódó kép »