A három (Virchow-triászként ismert) fő kockázati tényező, ami mélyvénás trombózis kialakulásához vezethet: a véna belső borításának sérülése; a fokozott véralvadási hajlam; és a keringés lelassulása.

A vénák műtét, izgató anyagok befecskendezése vagy bizonyos betegségek, például Buerger-kór következtében sérülhetnek. Vérrög is károsíthatja a vénákat, ami második vérrög kialakulásának esélyét is növeli.

Bizonyos kórképek, például a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) - vagyis elszórt alvadás az érpályában - olyankor idéznek elő véralvadást, amikor annak nem szabadna bekövetkeznie. Egyes rákfajták, és - ritkán - orális fogamzásgátlók használata gyorsabb véralvadáshoz vezet. Olykor a vér gyorsabban alvad szülést vagy műtétet követően is. Idősebbek kiszáradása és dohányzása gyakran vezet fokozott véralvadási készséghez, ami elősegíti mélyvénás trombózis kialakulását.

A hosszú ágynyugalom alatt a keringés lassul, mivel a lábszár izmai nem húzódnak össze, és nem préselik a vért a szív felé. Mélyvénás trombózis alakulhat ki, például azokban a betegekben, akik szívrohamon estek át és napokat töltöttek kórházi ágynyugalomban anélkül, hogy lábaikat kellő mértékben mozgatták volna, valamint azokban is, akiknek az alsó testfele megbénult (paraplegiások). Mélyvénás trombózis léphet fel csípő-helyreállító vagy pótló műtét után is. Trombózis még olyan egészséges emberekben is kialakulhat, akik hosszú időt ülve töltenek, például hosszú autó- vagy repülőút során.

Mivel a mélyvénás trombózis általában csekély gyulladással jár, az ér fölötti bőr fájdalma és pirossága általában minimális. A betegek mintegy felének egyáltalán nincsenek tünetei. Ezekben az emberekben a tüdőembólia következtében fellépő mellkasi fájdalom lehet az első figyelmeztető jelzés, hogy valami nincs rendben. Ha a mélyvénás trombózis a láb egy nagy vénáját zárja el, a lábszár feldagad és fájdalmassá, érintésre érzékennyé, valamint meleggé válik. A boka, a lábfej vagy a comb szintén megduzzadhat, attól függően, hogy mely vénák érintettek.

A trombusok egy része hegszövet hátrahagyásával gyógyul, ami károsíthatja a vénák billentyűit. Mivel a károsodott billentyűk akadályozzák a vénák normális működését, folyadék gyülemlik fel (ödémának nevezett állapot), és a boka megduzzad. Az ödéma felfelé terjedhet a lábon, és akár a combot is elérheti, amenynyiben az elzáródás elég magasan helyezkedik el a vénában. Az ödéma a nap végének közeledtével roszszabbodik, mivel állás vagy ülés közben a vérnek felfelé, a gravitációval szemben kell haladnia ahhoz, hogy elérje a szívet. Éjjel az ödéma felszívódik, mert a vénák jobban ürülnek vízszintes lábtartás mellett.

Idült mélyvénás elégtelenség:Ez a szövődmény a mélyvénás trombózis lefolyásának későbbi szakaszában jelentkezik. A láb mély vénáinak, valamint az összekötő vénáknak a billentyűi elpusztulnak. Ennek következtében a vér nem kerül vissza megfelelő módon a lábból a szívbe. Az érintett vénák végül elzáródnak.

A lábak mindig ödémásak, és ez a nap végére általában rosszabbodik. A belboka bőre hámlani és viszketni kezd, színe barnásvörössé válik. Az elszíneződést a bőr kitágult vénáiból kiszabaduló vörösvértestek okozzák. Az elszíneződött bőr sérülékeny, kis karcolás, vakarás vagy ütés is felszakíthatja, ami fekély kialakulásához vezet. Várixok (felületes visszértágulatok) is megjelenhetnek. A fekély által keltett fájdalmon kívül lüktető fájdalom jelentkezhet állás vagy járás közben.

Ha az ödéma súlyos és maradandó, a kialakuló hegszövet visszatartja a szövetekben lévő folyadékot. Ennek következményeképp a lábszár véglegesen megnagyobbodik, és kemény tapintatúvá válik. Ilyen esetben nagyobb valószínűséggel keletkeznek fekélyek, és nehezebben is gyógyulnak.

A mélyvénás trombózis felismerése nehéz lehet, különösen, ha nem jár fájdalommal vagy csak nagyon kevéssé fáj, és nem duzzad meg. Amennyiben felmerül a gyanú, színes Doppleres ultrahangvizsgálattal lehet megerősíteni a diagnózist. Ha a betegben a tüdőembólia tünetei mutatkoznak, izotópos mellkasi felvételt készítenek a diagnózis megerősítésére, és színes Doppleres ultrahangvizsgálattal ellenőrzik a lábat, hogy vannak-e benne vérrögök. Ezeket a vizsgálatokat mindig elvégzik, kivéve, ha a beteg eszméletlen. A sokk súlyos tüdőembóliára utal, mely azonnali kezelést igényel.

Jóllehet a mélyvénás trombózis összes kockázati tényezőjét nem lehet maradéktalanul kiiktatni, azok számos módszerrel csökkenthetőek. A kockázatnak kitett személyek, minden 30 percben hajlítsák be és feszítsék meg bokájukat kb. tízszer. Ide tartoznak a súlyos műtéten átesettek, illetve azok, akik hosszú utazásokon vesznek részt. Hosszú repülőút alatt mindenkinek ajánlatos kétóránként kis sétát tennie, és kinyújtóztatnia tagjait.

Rugalmas harisnyák (gumírozott/elasztikus harisnya) folyamatos viselése kis mértékben szűkíti a vénákat, és gyorsítja a keringést. Ennek következtében kisebb a véralvadás/vérrögképződés esélye. A gumírozott harisnyák azonban nem nyújtanak elegendő védelmet a mélyvénás trombózissal szemben. Ezenkívül hamis biztonságérzetbe ringathatják az embert, és elhanyagolhatja a megelőzés hatékonyabb eszközeit. Helytelen alkalmazás esetén - a láb keringésének elzárásával - akár súlyosbíthatják is a problémát.

A pneumatikus harisnyák viselése a vérrögképződés/véralvadás megelőzésének igen hatékony módja. Ezek az eszközök általában műanyagból készülnek, és elektromos pumpa automatikusan pumpálja fel, majd üríti ki azokat. Újra meg újra megtöltik és kiürítik a vénákat. A harisnyákat műtét előtt helyezik fel, és az operáció alatt és után is fennmaradnak, míg csak a beteg nem képes újra járni.

A mélyvénás trombózis szempontjából jelentős kockázatnak kitett személyeknek véralvadásgátlókat, például heparint vagy warfarint adnak a műtét előtt, közben, és olykor még utána is. Ide tartoznak azok, akiknek véralvadási zavaraik vannak, és akiknek a közelmúltban egy vagy több mélyvénás trombózisuk volt. Bizonyos típusú műtéteknél (például csípőprotézis beültetésekor) a kockázat különösen magas. Azoknak, akik különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, kórházi tartózkodásuk alatt - még ha nem végeznek is rajtuk műtétet - véralvadásgátlót adnak. Ezek a gyógyszerek a gumírozott harisnyáknál hatékonyabban csökkentik a véralvadás, vérrögképződés veszélyét.

Mélyvénás trombózis esetén a kezelés magába foglalja a tüdőembólia megelőzését is. Kezdetben kórházi ápolásra lehet szükség, de a kezelés előrehaladásának köszönhetően egyes betegek otthon is kezelhetőek. A trombus növekedésének megelőzésére általában ágynyugalom, az ágy lábának kb. 15 cm-es megemelése, valamint véralvadásgátló gyógyszerek adása szükséges. A véralvadásgátló terápia többnyire a bőr alá adott kis molekulasúlyú heparinból, és azt követően szájon át szedett warfarinból áll. Hogy ez utóbbit mennyi ideig kell szedni, az betegenként változó. Fiatal, aktív felnőttek esetében, ha csupán egy mélyvénás trombózisuk volt, a gyógyszert csak két hónapig kell szedni. Ha a trombózist tüdőembólia követte, a beteget a fokozott kockázatú csoportba sorolják. Ilyenkor hat hónapig kell a warfarint szedniük. Akik két vagy több ilyen epizódon estek át, életük végéig kell szedniük a gyógyszert.

A warfarin alkalmazása mind a külső, mind a belső vérzések kockázatát növeli. Hogy ezt a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsák, bizonyos időközönként vérvizsgálattal ellenőrzik az alvadási időt, és a vizsgálatok eredménye alapján módosítják a gyógyszer adagolását.

A trombus feloldására szolgáló szerek (trombolitikumok), például a szöveti plazminogén aktivátor, szintén adhatók intravénásan, főleg ha a trombus kevesebb, mint 48 órája alakult ki. 48 óra elteltével ugyanis hegszövet kezd kialakulni benne, ami megnehezíti a feloldást.

Olykor szűrőt helyeznek egy nagy vénába, a szív és a mélyvénás trombózis által érintett terület közé, általában a véna káva inferiorba, ami az alsó testfélből juttatja vissza a vért a szívbe. A filter csapdába ejti az embólusokat, megelőzve ezzel azt, hogy elérjék a tüdőt.

Ha tüdőembólia lép fel, a kezelés oxigénből (amit általában arcmaszkon vagy orrszondán keresztül adnak), fájdalomcsillapítókból, heparinból, majd azt követően warfarinból áll. Ha a tüdőembólia a beteg életét veszélyezteti, az embólus eltávolítására trombolitikumokat adnak, vagy műtétet végeznek.

A lábdagadás ágynyugalommal, a lábak felpolcolásával, vagy a lábfejektől a térdig érő rugalmas pólya viselésével csökkenthető. Helytelenül alkalmazva szorosabban fogja körül a lábszár felső részét, mint a lábfejet és a bokát, és elszorítja az ereket. Ezért rugalmas pólyát csak gyakorlott orvos vagy ápoló alkalmazhat. Fontos, hogy ez alatt az idő alatt a beteg sétáljon. Ha a duzzanat nem szűnik meg teljesen, a rugalmas pólyát újra alkalmazni kell. Mélyvénás trombózis után a vénák sohasem épülnek fel teljesen, a vénák billentyűit helyrehozó műtétek pedig egyelőre kísérleti stádiumban vannak. A rugalmas pólya eltávolítása után a beteg mindennap gumírozott harisnyát visel, hogy megelőzze a duzzanat visszatérését. A harisnyának nem kell a térd fölé érnie; ha a láb a térd fölött duzzad meg, kevéssé kell aggódni, és szövődmények kialakulásával sem kell számolni. Vastag rugalmas harisnyára vagy erős, elasztikus harisnyanadrágra általában nincs szükség.

Ha fájdalmas fekélyek jelennek meg a bőrön, a megfelelően alkalmazott rugalmas pólya segíthet. Heti egyszeri-kétszeri használata szinte mindig a fekély gyógyulásához vezet, mert javul a vénás keringés. A fekélyek az esetek többségében elfertőződnek, a rugalmas pólyán ezért minden cserélésnél gennyes, bűzös váladék található, ami a bőrről szappannal és vízzel eltávolítható. A krémek, a balzsamok, és bármilyen más bőrkezelés kis hatékonyságú.

Amint a vénás keringés javul, a fekély magától gyógyul. Gyógyulás után a fekély ismételt megjelenése gumírozott harisnya mindennapi viselésével megelőzhető. A gumírozott harisnyát ki kell cserélni, ha meglazul. Amennyiben lehetséges, a beteg szerezzen be hét darab (mindkét láb érintettsége esetén hét pár) harisnyát - a hét minden napjára egyet. Így hatékonyságuk hosszabb ideig megmarad.

Ritkán a nem megfelelően gyógyuló fekély bőrátültetést tesz szükségessé. Az átültetés után a fekélyek újbóli megjelenésének megelőzésére gumírozott harisnya viselése javasolt.