A koarktáció aorté az aorta szűkülete, mely általában közvetlenül a duktusz arteriózus eredése előtt alakul ki. A koarktáció következtében csökken a véráramlás az alsó testfél felé; emiatt a vérnyomás általában a normálisnál alacsonyabb a lábakon, míg többnyire magasabb a karokon. A koarktáció szívzörejt okozhat. Kezelés nélkül végül a szív túlterhelődik és megnagyobbodik, ami szívelégtelenséghez vezet. Magas vérnyomást is okoz. Fokozza az aortaszakadás, a bakteriális szívbelhártya-gyulladás (endokarditisz) és az agyvérzés kockázatát. A koarktációval gyakran társul más szívhiba, pl. aortabillentyű-szűkület vagy pitvari, illetve kamrai sövényhiány is.
A legtöbb újszülöttben az enyhe vagy közepes fokú koarktáció nem okoz tüneteket. Ritkán az érintett gyermekeknél fejfájás vagy orrvérzés alakulhat ki a felső testfélben lévő magas vérnyomás következtében, illetve lábszárfájdalom jelentkezhet, mivel nem jut elegendő vér és oxigén az alsó végtagokhoz.
Újszülöttkorban, súlyos elváltozás esetén, a vér az aorta alsóbb szakaszába (a szűkület alatti részbe) csupán az aorta és a tüdőartéria között nyitva maradó összeköttetésen, a duktusz arteriózuson keresztül tud áramlani. A tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a duktusz bezáródik, többnyire néhány napos vagy legkésőbb 2 hetes életkorban. A duktusz záródását követően a rajta keresztül történő véráramlás hirtelen leáll, emiatt az alsó testfél vérellátása majdnem teljesen megszűnhet. Ilyenkor igen rövid idő alatt végzetes szívelégtelenség és alacsony vérnyomás alakulhat ki.
A koarktáció gyanúját általában az veti fel, hogy a fizikális vizsgálat során az orvos szívzörejt hall, vagy pulzus-, illetve vérnyomáskülönbséget észlel a karok és a lábak között. A diagnózist általában mellkasröntgen, elektrokardiográfia (EKG) és szív-ultrahangvizsgálat támasztja alá.
Azokat az elváltozásokat, melyek nem okoznak súlyos tüneteket, kora gyermekkorban, általában 3-5 éves kor között kell megoperálni. A súlyos tüneteket mutató újszülöttek sürgős beavatkozásra szorulnak, ilyenkor alprosztadilt kapnak, mely kinyitja a duktusz arteriózust. A további kezelés más, a szív pumpafunkcióját fokozó gyógyszerek adásából, valamint sürgős műtétből áll, melynek során kitágítják a szűkületet. Néhány esetben a sürgős műtétet követően, később, idősebb életkorban további műtétekre van szükség. Néha a műtét helyett az orvos ballonos angioplasztikát (értágítást) végez a koarktáció megszüntetésére.
