MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
A koraszülött
Koraszülött az, aki a betöltött 37. terhességi
hét előtt születik; az ilyen újszülött szervei éretlenek.
Az újszülöttek kb. 8%-a jön koraszülöttként a világra. Sokuk csupán néhány héttel
korábban születik, és nincsenek a koraszülöttségükből adódó problémáik. Minél korábban
születik azonban egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy számos súlyos, akár
életveszélyes szövődmény fog kialakulni. Az újszülöttkori halálozás leggyakoribb oka az
igen nagyfokú éretlenség. Az igen éretlen koraszülötteknél nagy a kockázata annak is,
hogy később krónikus problémák jelentkezzenek, különösen megkésett fejlődés és tanulási
zavarok. Ennek az az oka, hogy a belszerveknek nem volt elég idejük, hogy a megszületés
előtt megfelelően kifejlődjenek.
A koraszülés okát általában nem ismerjük. Gyakrabban fordul elő azonban szegény,
alacsonyan képzett, rosszul táplált vagy beteges nők között, illetve olyanoknál, akiknek
kezeletlen betegségük vagy fertőzésük van a terhesség alatt. A korán elkezdett
terhesgondozás mellett kisebb a koraszülés kockázata. Ismeretlen okból a fekete bőrű nők
között jelentősen gyakoribb a koraszülés, mint más népcsoportok esetén. Nagyobb a
kockázat ikerterhesség, valamint az anya súlyos vagy életveszélyes betegsége (pl.
súlyosan magas vérnyomás vagy vesebetegség, preeklampszia vagy eklampszia
), illetve a méh fertőzése (korioamnionitisz) esetén is.
Panaszok, tünetek
A koraszülöttek súlya általában kevesebb, mint 2500 gramm. Testi jellemzőik alapján
az orvosok általában meg tudják állapítani az újszülöttek terhességi korát (az az
időtartam, amelyet a magzat a petesejt megtermékenyítésétől számítva a méhen belül
eltölt).
Éretlen
tüdők:A koraszülöttek tüdejének nincs
elegendő ideje, hogy a megszületés előtt teljesen kifejlődjön. Az ilyen újszülöttek
esetében nagy valószínűséggel alakul ki a respirációs distressz szindróma. A kórkép
akkor lép fel, ha a tüdők nem elég érettek ahhoz, hogy felületaktív anyagot
(surfactant: lipidek [zsírok] és fehérjék keveréke, mely elősegíti, hogy a tüdő
léghólyagocskái nyitva maradjanak) termeljenek.
Éretlen
agy: Az agynak az a része, amely a légzés
szabályozásáért felel, annyira éretlen lehet, hogy az újszülött légzése szabálytalan
lesz rövid légzésszünetekkel, és előfordulnak 20 mp-nél hosszabb időszakok, amikor a
légzés teljesen leáll (apnoe). Éretlen az agynak az a területe is, amely a száj és a
garat mozgását szabályozza, ezért a koraszülöttek nem tudnak rendesen szopni és
nyelni, és nem tudják megfelelően összehangolni légzésüket a táplálkozással.
Agyvérzés:A nagyon éretlen koraszülöttek
esetében nagyobb az agyvérzés kockázata. A vérzés tipikusan a germinális mátrixnak
nevezett agyterületen kezdődik és továbbterjed az agyban lévő üregek, az agykamrák
felé. A vérzésnek ez a formája leggyakrabban azokban fordul elő, akik igen korán, a
32. terhességi hét előtt születtek, és akikben valami komplikáció volt a vajúdás vagy
a szülés során, vagy a megszületés után légzészavar (pl. respirációs distressz
szindróma) alakult ki. A vérzés kiterjedésétől függően az újszülöttek lehetnek
tünetmentesek, vagy kialakulhat letargia, görcs vagy tartós eszméletlenség (kóma) is.
Kis vagy mérsékelt fokú agyvérzés esetén a fejlődés általában normális. Nagyon nagy
kiterjedésű agyvérzés mellett nagyobb a halál vagy a későbbi tanulási, illetve más
idegrendszeri rendellenességek kialakulásának a kockázata.
Rendellenes
vércukorszint:Mivel a koraszülöttek nem
képesek a normális vércukorszint fenntartására, gyakran igényelnek intravénás
cukorinfúziót vagy kis mennyiségekkel történő gyakori etetést. Rendszeres cukorbevitel
nélkül alacsony vércukorszint alakul ki (hipoglikémia). A legtöbb újszülöttben a
hipoglikémia nem okoz tüneteket. Vannak azonban olyanok, akikben bágyadtság és
izomtónus csökkenés, etetési nehézség vagy nyugtalanság alakul ki. Néha görcsök
jelentkezhetnek. Ha túl sok cukrot kapnak intravénásan, akkor a vércukorszint magas is
lehet (hiperglikémia). A hipergliémia többnyire nem okoz tüneteket.
Éretlen
immunrendszer:Az igen éretlen
koraszülöttek vérében alacsony az ellenanyagok (antitestek) szintje, melyek védenék a
fertőzésektől, és amelyek a terhesség vége felé a méhlepényen keresztül kerülnek az
anyából a magzat szervezetébe. Ezért koraszülöttség esetén a fertőzések, különösen a
szepszis (vérmérgezés) kockázata nagyobb. A kezelés során használt különböző eszközök
(katéterek, lélegeztetőgép) tovább növelik a súlyos fertőzések kialakulásának a
kockázatát.
Éretlen
vesék:A megszületés előtt a magzatban
keletkező felesleges anyagok a méhlepényen átjutva az anya veséjén keresztül ürülnek.
A megszületés után az újszülött veséinek kell ezt a feladatot ellátniuk. A vese
működése az igen éretlen koraszülöttekben rossz, de a vese érésével párhuzamosan
javul. Éretlen vesék esetén a szervezet só és vízháztartásának a szabályozása szenved
zavart.
Éretlen emésztőrendszer és
máj: Kezdetben a koraszülöttek táplálása
nehézkes lehet. Nemcsak azért, mert éretlen a szopó- és nyelési reflexük, hanem azért
is, mert kicsi a gyomruk, és az lassan ürül. A nagyon éretlen koraszülöttekben
kialakulhat a belek belső felszínének igen súlyos károsodása (nekrotizáló
enterokolitisz
).
Koraszülöttekben a bilirubin kiválasztása sokszor nem megfelelő, ezért
felhalmozódhat a vérükben, és így gyakrabban alakul ki náluk sárgaság az első néhány
napon, mint az érett újszülöttek esetében. A sárgaság általában enyhe fokú, és amint
az újszülött nagyobb mennyiségeket kezd enni és fokozódik a bélmozgás, megszűnik. Néha
igen magas bilirubinszint alakul ki, amely a magikterusz veszélyét hordozza magában. A
magikterusz a bilirubin lerakódás következtében kialakuló agykárosodás.
A testhőmérséklet szabályozás
zavara:Mivel a koraszülöttek testfelülete
a testsúlyukhoz viszonyítva nagy, igen gyorsan lehűlhetnek, különösen, ha a szobában
hideg vagy huzat van. A lehűléskor jelentősen felgyorsul az anyagcsere, mivel az
újszülött így próbálja megőrizni a normális testhőmérsékletet.
Megelőzés
A legjobb módszer a koraszülés megelőzésére, ha a várandós nő odafigyel a saját
egészségére. Tápláló ételeket kell ennie és kerülnie kell a cigarettát, az alkoholt és
a kábítószereket. Ideális esetben már a terhesség legelejétől rendszeresen
terhesgondozásra kell járnia, hogy minden rendellenességet időben fel lehessen
ismerni, és kezelni lehessen. Ha felmerül, hogy a szülés idő előtt beindulna, akkor a
szülészorvos adhat az anyának olyan gyógyszereket (pl. magnézium-szulfátot vagy
ritodrint), amelyek lelassítják vagy leállítják a méhösszehúzódásokat. Lehet
kortikoszteroidokat (pl. betametazon vagy dexametazon) is adni, amelyek elősegítik a
magzat tüdejének az érését. A szteroidok az agyvérzés kockázatát is csökkentik
koraszülöttségben.
Kezelés és kórjóslat
A kezelés a komplikációk, pl. a respirációs distressz szindróma vagy a magas
bilirubin szint kezelését jelenti. A nagyon éretlen koraszülötteket intravénásan kell
táplálni, amíg nem tűrik a szondatáplálást, majd pedig a szájon keresztül történő
etetést. A koraszülöttek napokig, hetekig vagy hónapokig kórházi ellátásra szorulnak.
Az utóbbi évtizedek során a koraszülöttek túlélési esélyei drámaian növekedtek. A
legtöbb koraszülött hosszú távú esélyei igen jók, és többségük normálisan fejlődik.
Azok között azonban, akik különösen korán (gyakran a 28. terhességi hét előtt)
születtek, nagyobb a halálozás és a súlyos betegségek, mint az értelmi fogyatékosság,
az agyi bénulás, az epilepszia vagy a vakság gyakorisága. Szerencsére az életben
maradt, igen éretlen koraszülötteknek csak kis részénél alakulnak ki ezek a problémák.
Nagyobb részüknek az intelligenciája normális, a tanulási zavarok azonban gyakoriak,
melyek miatt esetenként speciális segítséget igényelnek.