Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen szabályok vonatkoznak a szülés előtt álló nőkre?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Fülzúgás

A fülzúgás (tinnitusz) a fülben kialakuló, a környezeti zajoktól független hang.

A fülcsengés tünet, nem egy meghatározott betegség. Nagyon gyakori, az emberek 10-15%-át érinti valamilyen mértékben.

A fülbetegségek esetében 75%-ban található meg a fülzúgás tünetként, beleértve a zajártalom vagy a robbanás okozta sérüléseket, a fülfertőzéseket, az elzáródott külső hallójáratot vagy fülkürtöt, az otoszkle-rózist (a halláscsökkenés egyik fajtáját), a középfül daganatait és a Meniere-betegséget is. Bizonyos gyógyszerek (pl. aminoglikozid antibiotikumok vagy nagy dózisú aszpirin) is okozhatnak fülzúgást.

Fülzúgás nemcsak valamilyen fülbetegség miatt alakul ki, hanem más betegség: pl. vérszegénység, szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás vagy arterioszklerósis), csökkent pajzsmirigy-működés (hipotireózis) és fejsérülés miatt is. A csak az egyik fülben jelentkező, vagy pulzáló zúgás komoly tünet lehet. Pulzáló zúgást egyes tumorok, elzáródott artéria, aneurizma vagy más érrendszeri betegségek okozhatnak.

A fülcsengésben különböző hangok, pl. zúgás, csengés, búgás, sípolás vagy sziszegés hallhatók. Egyes betegek bonyolultabb, időnként változó hangokat hallanak. A hangok jobban hallhatók csendes környezetben, valamint akkor, ha a beteg nem összpontosít másra. Ezért a fülcsengés akkor okozza a legtöbb kellemetlenséget, amikor a beteg aludni szeretne. A fülcsengés zavaró hatása betegenként változó, egyes betegeket nagyon zavarnak a tünetek, míg mások teljesen elviselhetőnek ítélik azokat.


Kórisme és kezelés

A fülcsengéses betegnek többnyire halláscsökkenése is van, ezért széleskörű hallásvizsgálatot is végeznek, valamint koponya mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI) és a halántékcsontról (a külső hallójárat egy részét, a középfület és a belső fület körülvevő koponyacsontról) komputertomográfiás (CT) vizsgálatot.

A fülcsengés okának felderítése és kezelése gyakran sikertelen. Különböző módszerekkel elviselhetőbbé tehető a beteg állapota, jóllehet az elviselhetőség határa betegenként változó. Hallókészülékkel gyakran elnyomható a fülcsengés. Sok beteg zenét hallgat, hogy elfedje a zúgást. Néhányan fülzúgást tompító készüléket, egy hallókészülékhez hasonló, folyamatosan semleges hangokat kiadó berendezést használnak. Súlyos halláskárosodottakban kochlea-implantátum beépítésével csökkenthető a fülcsengés mértéke.