Az élő szervezet gyakran legkisebb elemének tartott sejt sok kisebb alkotórészből tevődik össze, melyek mindegyikének önálló funkciója van. Az emberi sejtek változatos méretűek, bár mindegyikük meglehetősen kicsi. Még a legnagyobb, a megtermékenyített petesejt is túl kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk.
Az emberi sejteket a sejt anyagát összetartó hártya veszi körül. Ez a hártya azonban nem pusztán burok. Receptorokkal rendelkezik, melyek más sejtek számára azonosítják a sejtet. A receptorok a test által termelt anyagokra és a szervezetbe bevitt gyógyszerekre is reagálnak, lehetővé téve ezek közül egyesek számára a sejtbe való bejutást vagy a sejtből való távozást. A receptorokon végbemenő reakciók gyakran megváltoztatják vagy szabályozzák a sejt működéseit. Jó példa erre az inzulin, mely a megfelelő vércukorszint fenntartása érdekében a sejthártya receptoraihoz kötődik, hogy lehetővé tegye a glükóz bejutását a sejtbe.
A sejthártya által határolt sejt két fő része a citoplazma és a sejtmag. A citoplazma olyan sejtalkotókat tartalmaz, melyek energiát használnak fel és alakítanak át, és megvalósítják a sejt működését. A sejtmag a sejt genetikai anyagát, valamint azokat a komponenseket tartalmazza, melyek a sejt osztódását és szaporodását irányítják. Minden sejtben vannak mitokondriumok. A mitokondriumok apró szervek, melyek a sejtet energiával látják el.
A testet sok, különböző típusú sejt alkotja, és mindegyiknek önálló szerkezete és funkciója van. Némelyikük, például a fehérvérsejt, szabadon mozog és nem kapcsolódik más sejtekhez, míg mások, például az izomsejtek, erősen kötődnek egymáshoz. Egyes sejtek, például a hámsejtek gyorsan osztódnak és szaporodnak, ugyanakkor az idegsejtek normális körülmények között egyáltalán nem osztódnak és nem szaporodnak. Vannak sejtek, különösen a mirigysejtek, melyek elsődleges feladata olyan összetett anyagok termelése, mint a hormonok vagy enzimek. Az emlőben például tejet, a hasnyálmirigyben inzulint, a tüdőben nyákot, a szájban nyálat termelő sejtek találhatók. Más sejtek elsődleges feladata nem az anyagok termelése: az izomsejtek például összehúzódásukkal a mozgást teszik lehetővé. Az idegsejtek elektromos impulzusokat vezetnek, és így a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) és a test többi része közötti kapcsolatot tartják fenn.
Kapcsolódó kép »
