Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mit értünk a táppénz fogalma alatt?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A veseartéria elzáródása

Két veseartéria (artéria renálisz) létezik - az egyik a jobb, a másik a bal vesét látja el. Ezek sok, kisebb érre ágaznak. A veseartéria, illetve valamelyik nagy vagy közepes méretű ágának az elzáródása ritka. Az elzáródás leggyakrabban úgy jön létre, hogy egy vérrög valahonnan máshonnan elsodródik, aztán beékelődik a veseartériába (embolus). Az ilyen vérrögök típusosan a szívben létrejött nagyobb vérrög darabkáiból származnak, vagy az aorta zsíros lerakódásának (ateromájának) leszakadt részei.

Az is előfordulhat, hogy az elzáródást magában a veseartériában létrejött vérrög okozza, általában ott, ahol az artéria fala megsérült. Orvosi beavatkozások, például műtét, érfestés (angiográfia) vagy érműtét (angioplasztika) okozhatnak váratlan sérülést. Vérrög alakulhat ki ott is, ahol a veseartériát ateroszklerózis (érelmeszesedés), arteritisz (az artériagyulladás), vagy aneurizma (az artériafal lassan kifejlődő kiboltosulása) fokozatosan károsította.

Az aorta vagy a veseartéria bélésének megrepedése a keringés hirtelen elzáródásához, valamint az artéria szakadásához (rupturájához) vezethet. Azok a kórképek, amik zsíros anyag lerakódásával (ateroszklerózis), vagy fibrózus szövet kialakulásával (fibrodiszplazia) vastagabbá és rugalmatlanabbá teszik az artériákat, hajlamosabbá teszik az ereket a szakadásra. Az ilyen rendellenességek a veseartéria jelentős szűkületéhez és részleges elzáródásához vezethetnek még akkor is, ha nem alakul ki vérrög; ezt az állapotot veseartéria szűkületnek (artéria renálisz sztenozisnak) nevezik.


Kapcsolódó téma:   Fibrodiszplázia: a veseartéria elzáródásának egyik oka »

Panaszok, tünetek

A veseartéria részleges elzáródása általában nem okoz tüneteket. Ahogy azonban az elzáródás roszabbodik, a beteg folyamatos, tompa fájdalmat érezhet a derekában vagy időnként az alhasában. A részleges elzáródás fokozatosan vezet magas vérnyomáshoz, vagy - ha a betegnek fokozatos, egyre romló szűkülete van az egyik vagy mindkét veseartériában - a fennálló magas vérnyomás hirtelen rosszabbodhat. Ha a magas vérnyomás kezelésére a betegnek angiotenzin-konvertáló enzim- (ACE-) gátlót vagy angiotenzin II-blokkolót adnak, a veseműködés gyorsan romlik. Ez a hatás visszafordítható, amennyiben a gyógyszer szedését azonnal megszakítják.

Ha az elzáródást egy elsodródott, és az egyik veseartéria szegmensbe beékelődött vérrög okozta, a beteg szervezetében máshol is lehetnek még rögök, például a belekben, az agyban, illetve a kéz- és lábujjak bőrében. Ezek az apró vérrögök az érintett területeken fájdalmat, kicsiny fekélyeket vagy üszkösödést, illetve enyhe agyvérzést okozhatnak.

A veseartéria teljes elzáródása láz, émelygés, hányás és hátfájás képében jelentkezhet. Ritkán vérzéshez vezet, ami vörösre vagy sötétbarnára színezi a vizeletet. Mindkét veseartéria - vagy azokban, akiknek csak egy veséjük van, az azt ellátó ér - komplett elzáródása teljesen leállítja a vizeletképződést, és a veséket (heveny veseelégtelenség).


Kórisme

Az orvos a beteg tünetei alapján gyanakszik elzáródásra. Laboratóriumi vizsgálatok, például a teljes vérkép és az üledékvizsgálat (a vizelet mikroszkópos vizsgálata) további segítséget nyújthatnak. A laktát dehidrogenáz vérszintje gyakran emelkedett; ez az enzim sokszor szabadul fel szervkárosodás kialakulásakor.

Mivel egyetlen tünet vagy laboratóriumi vizsgálat sem tudja célzottan azonosítani az elzáródást, képalkotó eljárásokkal kell vizsgálni a veséket, hogy kimutassák: nem működnek megfelelően. Az intravénás urográfia vagy az izotópos renográfia az érintett vesében a véráramlás csökkenését vagy megszűnését mutathatja. Egyik vizsgálat sem képes azonban különbséget tenni a veseinfarktus és más, veseműködést károsító kórképek között. Ehhez retrográd urográfiára vagy ultrahangvizsgálatra lehet szükség.

Az angiográfia az egyik legjobb eljárás a diagnózis megerősítésére. Ezt azonban csak akkor végzik el, ha az orvos az elzáródás sebészi megoldását tervezi. Másik lehetőség egy speciális komputertomográfiás vizsgálat (a spirál CT), ami pontosan ki tudja mutatni az elzáródást. A veseműködés javulását ismételt ultrahang- vagy izotópos vizsgálattal ellenőrzik.


Kezelés

A kezelés célja a keringés további romlásának megelőzése, és az elzárt keringés helyreállítása. Vérrögök esetén a szokásos kezelés véralvadásgátlók (antikoagulánsok) használata; Lásd még először intravénásan, majd szájon át adják, hosszú időn keresztül. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák, hogy az első vérrög tovább nőjön, és megelőzik a további vérrögök kialakulását. A vérrögöket feloldó gyógyszerek (trombolitikumok) Lásd még hatékonyabbak lehetnek az antikoagulánsoknál. Ezek a szerek azonban csak akkor javítják a veseműködést, ha az artéria nem záródott el teljesen, illetve ha a vérrögök gyorsan feloldhatók. Három óra elteltével már végleges károsodás és elhalás (infarktus) valószínűsíthető.

Olykor műtéttel nyitják meg a vérrög által elzárt artériát, de ez a kezelés nagyobb kockázattal jár a szövődmények és a halálozás tekintetében, és nem javítja jobban a veseműködést, mint a véralvadásgátlók vagy a trombolitikumok magukban. Szinte mindig a gyógyszeres kezelést részesítik előnyben a sebészi megoldással szemben. Ha azonban a háttérben álló ok sérülés, az artériát helyre kell hozni.

A veseartéria ateroszklerózisa vagy fibrodiszpláziája által okozott elzáródás felszabadításához az ágyéktájon elhelyezkedő artéria femorálizon keresztül vezetnek ballonos katétert az érbe. Ezután a ballont felfújják, hogy megnyissák az elzáródott területet. Ezt nevezik perkutan transzluminális angioplasztikának. Az eljárás során rövid, üreges csövet (stentet) helyeznek be az artériába, hogy megelőzzék a szűkület ismételt kialakulását. Véralvadásgátlót is gyakran alkalmaznak utána. Amennyiben az angioplasztika nem jár sikerrel, az ateroszklerózis vagy a fibrodiszplázia által okozott elzáródást műtéti úton kell eltávolítani vagy áthidalni.

Bár a veseműködés a kezeléssel javulhat, általában nem áll helyre teljesen. Ha a szervezet egyéb részein is vérrögök alakultak ki, a beteg kilátásai rosszak, mivel a hasonló rögök gyakran okoznak egyidőben az agyban, a májban, a belekben és a lábakban is problémát.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

145. FEJEZET A vese ereinek rendellenességei