Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Miből áll a gyógyszerkeret?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Gyomorhurut (gasztritisz)

A gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának gyulladása.

A gyomor nyálkahártyája ellenáll az irritációnak, és általában a nagyon erős savaknak is. A gasztritisz során azonban a nyálkahártya sérül és begyullad.


Okok

A gyomorhurut kialakulásának oka sok tényező lehet, például fertőzés, sérülés és az immunrendszer rendellenessége.

Okozhatja baktérium, vírus vagy gomba által kiváltott fertőzés. Világszerte a leggyakoribb ok aHelicobacter pyloribaktérium fertőzése. Vírusos vagy gombás gasztritisz olyanokban alakulhat ki, akik idült betegségben szenvednek, vagy immunrendszerük meggyengül, például AIDS vagy rák, illetve immunszupresszánsok szedése miatt.

A felmaródásos (erozív) gasztritisz a gyulladás mellett a nyálkahártya pusztulását is okozza. Ez a betegség izgató hatású gyógyszerek, különösen aszpirin és más NSAID-ok, Crohn-betegség, bakteriális és vírusos fertőzések vagy maró anyagok lenyelésének a következménye. Egyes emberekben már napi 1 bébi aszpirin is sérülést okoz a gyomor nyálkahártyáján. Az erozív gasztritisz hirtelen is felléphet, gyakrabban azonban lassan alakul ki, általában egyébként egészséges emberekben.

A stressz kiváltotta heveny gyomorhurutot (akut stressz-gasztritiszt), az erozív gasztritisz egy formáját akut betegség, vagy sérülés okozza. A sérülés esetleg nem is a gyomorban van. Például tipikus kiváltó okok kiterjedt bőrégés, és az erős vérzéshez vezető sérülések. Hogy pontosan miért vezet a súlyos betegség gyomorhuruthoz, nem ismert, de lehetséges, hogy a gyomor csökkent vérellátása, vagy a gyomornyálkahártya önvédő és megújító képességének csökkenése okozza.

A besugárzásos (radiációs) gasztritisz akkor alakul ki, ha sugárzás érte a mellkas bal alsó oldalát, vagy a has felső részét, ahol gyomornyálkahártya-izgalmat tudott kiváltani.

Gyomoreltávolítás utáni (posztgasztrektómiás) gasztritisz azokban alakul ki, akik gyomrának egy részét műtéti úton eltávolították (az eljárást részleges gasztrektómiának nevezik). A gyulladás általában ott alakul ki, ahol a szöveteket összevarrták. Úgy vélik, ez annak az eredménye, hogy a műtét károsítja a gyomornyálkahártya vérellátását, vagy a nyálkahártyát nagy mennyiségű epe (a máj által termelt zöldessárga emésztőnedv) hatásainak teszi ki.

Atrófiás gasztritisz (sorvadásos gyomorhurut) akkor jön létre, ha antitestek Lásd még támadják meg a gyomornyálkahártyát, annak elvékonyodását, valamint a savat és enzimeket termelő sejtek nagy részének pusztulását okozva. Ez az állapot általában idős emberekben alakul ki, főleg azokban, akik krónikusHelicobacter pylorifertőzésben szenvednek. Olyanokban is előfordulhat, akik gyomrának egy részét eltávolították.

Az eozinofil gyomorhurut a gyűrűsféreg-fertőzés által kiváltott allergiás reakció eredménye. Más esetekben oka ismeretlen. A gasztritisz ezen típusában a gyomorfalban sok eozinofil sejt (a fehérvérsejtek egyik fajtája) szaporodik fel.

A Ménétrier-féle (ismeretlen eredetű) betegség során a gyomorfalban kemény, nagy redők jelennek meg, a mirigyek megnagyobbodnak és folyadékkal telt ciszták alakulnak ki. A betegség kóros immun-reakció következménye lehet, és aHelicobacter pylorifertőzéssel is kapcsolatba hozzák.

A plazmasejtes gyomorhurutban plazmasejtek (a fehérvérsejtek egyik fajtája) szaporodnak fel a gyomorfalban és más szervekben. Hogy ez miért történik, egyelőre ismeretlen.


Kapcsolódó téma:   Amikor a gyomor megfertőződik ((a gyomor fertőzése)) »

Panaszok, tünetek és szövődmények

A gasztritisz általában nem okoz tüneteket. Ha a tünetek megjelennek, eltérőek lehetnek a kiváltó októl függően, fájdalmat vagy diszkomfortot (diszpepszia), hányingert vagy hányást, összefoglaló néven gyomorrontásnak nevezett tüneteket okozhatnak. A gasztritisz fekély kialakulásához vezethet, ekkor a tünetek súlyosbodnak.

Hányinger és időszakos hányás fordulhat elő felmaródásos, besugárzásos, plazmasejtes gyomorhurut és a Ménétrier-féle betegség során. Fájdalom és diszkomfort (diszpepszia) jelentkezhet különösen a felmaródásos, a sugárzásos, a gyomor eltávolítása utáni és a sorvadásos gyomorhurut esetében. Nagyon enyhe fájdalom és diszkomfort előfordulhat akut stressz gasztritisz esetében is.

Fekélyek a gyomorhurut több típusában is megjelenhetnek, főként akut stressz, felmaródásos és besugárzásos gasztritiszben. A fekélyek vérzése miatt a beteg vért hányhat (hematemezis), illetve széklete szurokszerűvé, feketévé válhat (meléna). Az akut stressz gasztritisz a fekély vérzéséhez vezethet a betegséget vagy a sérülést követő egy-két napban, míg a vérzés felmaródásos vagy besugárzásos gyomorhurut esetében lassabban alakul ki. A tartós vérzés a vérszegénység tüneteinek kialakulásához, például fáradtsághoz, gyengeséghez és szédüléshez vezet. Ha egy fekély átlyukasztja (perforálja) a gyomorfalat, a gyomor tartalma kiömölhet a hasüregbe, peritonitiszt (a hasüreg borításának gyulladását és általában fertőzését is), a fájdalom hirtelen súlyosbodását okozva.

A gyomorhurut egyes szövődményei lassan alakulnak ki. A gyomorkivezetés hegesedése és szűkülete, ami a gyomorhurut, főként a besugárzásos és az eozinofil gasztritisz eredménye, súlyos hányingert és gyakori hányást okoz. A Ménétrier-féle betegségben folyadék-visszatartás és a szövetek megduzzadása (ödéma) jöhet létre, mivel a gyulladt gyomornyálkahártyából fehérjék vesznek el. A Ménétrier-féle betegségben szenvedők 10%-ában alakul ki évekkel később gyomorrák. A gyomor eltávolítása utáni és a sorvadásos gyomorhurut vérszegénység tüneteinek megjelenéséhez, például fáradtsághoz és gyengeséghez vezethet az intrinzik faktor csökkent termelődése miatt (a B 12 -vitamin megkötésében szerepet játszó fehérje, ami lehetővé teszi a vitamin felszívódását és részvételét a vörösvérsejtek termelésében). A sorvadásos gyomorhurutban szenvedők kis részében metapláziának nevezett állapot alakul ki; ennek során a gyomornyálkahártya sejtjei megváltoznak, rákmegelőző állapot jön létre. A betegek még kisebb részében a metaplázia gyomorrák kialakulásához vezet.


Kórisme

Az orvos akkor gyanakodik gyomorhurutra, ha a betegnek felső hasi panaszai vagy fájdalma, illetve hányingere van. Vizsgálatokra általában nincs szükség. Ha azonban nem biztos a diagnózisban, vagy a tünetek nem enyhülnek a kezelés hatására, a gyomor endoszkópos (hajlékony képalkotó eszközzel történő) Lásd még vizsgálatára lehet szükség. Ha szükséges, az orvos biopsziát vehet a gyomornyálkahártyából (szövetmintát mikroszkópos vizsgálat céljából).


Kezelés

A gyomorhurut okától függetlenül a tünetek a gyomorsavat semlegesítő, vagy annak termelését csökkentő szerekkel enyhíthetők. Lásd még Enyhe tünetek esetén gyakran elegendő a gyomorban termelődött savat semlegesítő savközömbösítők szedése. Ezeket azonban naponta többször kell szedni, és gyakran hasmenést vagy székrekedést okoznak. A savtermelést csökkentő szerek a hisztamin-2 (H 2 ) blokkolók és a proton-pumpa gátlók. A H 2 -blokkolók általában hatékonyabban enyhítik a tüneteket, mint a savközömbösítők, és a betegek többsége használatukat is jóval kényelmesebbnek tartja. Proton-pumpa gátlókat akkor írnak fel, ha erősebb kezelésre van szükség. Ha a gyomorhurut fertőzéssel párosul, antibiotikumokat is adnak. Az orvos szucralfátot írhat fel, ami megelőzi az irritáció kialakulását. Ha a gyomorhurut a gyomorfalat átlyukasztó (perforáló) fekély kialakulásához vezet, általában azonnali műtétre van szükség.

A felmaródásos gyomorhurutban szenvedőknek kerülniük kell a gyomornyálkahártyát izgató szerek, például a nem-szteroid gyulladásgátlók használatát. Egyes orvosok proton-pumpa gátlókat vagy mizoprosztolt írnak fel a gyomornyálkahártya megóvására. A koxibok (COX-2 gátlók, például a celekoxib és a rofekoxib) azonban kevésbé irritálják a gyomornyálkahártyát, mint a régebbi nem-szteroid gyulladásgátlók.

Az akut stressz-gasztritiszben szenvedők nagy része teljesen felépül, amint a háttérben álló betegséget, sérülést vagy vérzést kezelték. Az intenzív osztályon kezelt betegek 2%-ában azonban erős vérzés indul meg a gyomorhurutból, ami gyakran végzetes. Ezért próbálják meg megelőzni ennek kialakulását súlyos betegség, sérülés vagy égés után. A műtétet követően, illetve a legtöbb intenzív osztályon a savtermelést csökkentő szereket adnak, megelőzendő az akut stressz gasztritisz kialakulását. Ezeket a szereket alkalmazzák a kialakult fekélyek kezelésére is. Az akut stressz-gasztritisz miatt erősen vérző betegekben a kezelések széles köre alkalmazható, közülük azonban csak néhány javít a kimenetelen. Vérátömlesztés súlyosbíthatja a vérzést. A vérző pontokat endoszkópos vizsgálat során hővel átmenetileg el lehet zárni (kiégetni), de a vérzés gyakran újra kezdődik, ha a háttérben álló betegség megmarad. Ha a vérzés folytatódik, akár az egész gyomor eltávolítására szükség lehet a beteg életének megmentése érdekében.

A gyomor eltávolítása utáni és a sorvadásos gyomorhurut nem gyógyítható. Akikben a B 12 -vitamin csökkent felszívódása miatt - ami sorvadásos gyomorhurut miatt fordul elő - vérszegénység alakul ki, azoknak az életük hátralevő részében vitamin-pótló injekciókat kell kapniuk.

Eozinofil gyomorhurutban a gyomor-kivezetés elzáródásának megszüntetéséhez kortikoszteroidokra vagy műtétre lehet szükség. A gyomor egy részének vagy egészének eltávolítása meggyógyíthatja a Ménétrier-féle betegséget. Hatékony gyógyszeres terápiája nincs.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

121. FEJEZET Peptikus kórképek (gyomornedv okozta betegségek)
Gyomorhurut (gasztritisz)
Peptikus fekély (ulkusz) »
Gasztroözofágeális reflux »