MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Mellkaskimeneti szindrómák (thoracic outlet szindróma)
A mellkaskimeneti szindrómák a kézben, a vállban és a karban fájdalommal és tűszúrás
érzéssel (paresztéziával) járó nehezen meghatározható kórképek.
A mellkas kimenete a nyak és a mellkas közötti átjáró, melyen keresztül a nyelőcső, a
fő erek, a légcső és számos ideg halad keresztül. Zsúfoltsága miatt a karhoz haladó
ereket és idegeket egy borda vagy egy rajta tapadó izom összenyomhatja, s ez panaszokat
okozhat. A panaszok pontos oka azonban gyakran tisztázatlan marad. Nagyon ritka
esetekben a tünetek jól megfogható anatómiai rendellenességre vezethetők vissza, például
egy artériát összenyomó kis, járulékos nyaki (cervikális) bordára, vagy az artéria
szubklávia elzáródására (ez az artéria a kulcscsont alatt helyezkedik el, és a kar
vérellátását biztosítja).
Panaszok, tünetek és kórisme
A fájdalom és a tűszúrás érzés rendszerint a kar belső felszínén és olykor a beteg
oldalán is jelentkezik. Az egyik artéria szubklávia összenyomódásakor a kéz, a kar és
a váll megduzzadhat, a bőr - az oxigén ellátás elégtelensége miatt - kékesen
elszíneződhet (cianózis). Néha a kompresszió olyan súlyos, hogy Raynaud-szindrómát
okoz. Ebben a kórképben a kézujjak hideg hatására elfehérednek. Súlyos esetekben az
érkompresszió az ujjak elhalásához vezethet.
A diagnózis a kórtörténet, a fizikális és néhány diagnosztikus vizsgálat alapján
sejthető. Az idegvezetéses vizsgálatok és az elektromiográfia
mellkaskimeneti szindrómában jellegzetes eltéréseket
mutathatnak ki. A kulcscsontra vagy a hónalji gödör mélyére helyezett fonendoszkóppal
a szűkült érben a kóros áramlásra utaló zörejek hallhatók. A kóros véráramlás
kimutatására a kar artériáinak (artéria brachiálisz) angiográfiája használható. Ennek
során a karról sugár-elnyelő festék vérbe fecskendezését követően készítenek
röntgenfelvételeket. Mindazonáltal a fenti módszerek egyikével sem lehet teljes
biztonsággal alátámasztani vagy kizárni a mellkaskimeneti szindróma diagnózisát.
Kezelés
A legtöbb esetben a fizioterápia és a testmozgás a panaszokat javítja. Anatómiai
eltérés vagy az artéria elzáródása esetén sebészeti megoldásra lehet szükség. Mivel a
biztos diagnózis felállítása nehéz, és a panaszok gyakran műtétet követően is
megmaradnak, a legtöbb orvos igyekszik a műtétet elkerülni.