Agy:Az agyműködés egészséges emberekben a gyermekkortól a felnőttkoron át az aggkorig változik. Gyerekkorban a gondolkodás képessége és az értelem folyamatosan növekszik, s a gyermek ezáltal egyre komplexebb ismeretekre is képes szert tenni. A felnőttkor során legnagyobb része alatt az agyi funkciók viszonylag állandóak. Egy bizonyos, de egyénileg változó életkor elérte után megkezdődik az agyi funkciók hanyatlása. Az agyműködés különböző aspektusai más és más időszakban változnak. A legkorábban rendszerint a rövid-távú emlékezet, és a tanulási képesség csökken. A beszéd képességének hanyatlása, beleértve a szókincs megfogyatkozását és a szóhasználat egyszerűsödését a 70. életévtől szokott kezdődni. Az intellektuális teljesítmény - azaz az információk feldolgozásának képessége (tekintet nélkül annak sebességére) - az esetek többségében 80 éves kor körülig megmarad, feltéve, hogy semmilyen ideggyógyászati rendellenesség nem lépett fel. A reakcióidő és a feladatvégzések ideje megnyúlhat, mert az agy lassabban dolgozza fel az impulzusokat. Mindazonáltal az életkor agyműködésre gyakorolt hatásait nem mindig könnyű elkülöníteni a különböző betegségek következményeitől, melyek időskorban nem ritkák. Ilyenek a depresszió, a szélütés (stroke), a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a degeneratív agyi folyamatok, pl. Alzheimer-kór.
A kor előrehaladtával az agyban levő idegsejtek száma rendszerint csökken, bár ez nagy egyéni ingadozásokat mutat, és nagymértékben függ az illető egészségi állapotától. Ahogy a sejtek száma csökken, a megmaradó sejtek úgy alakítanak ki újabb és újabb kapcsolatokat, így az agy részben kompenzálni tudja a kiesett sejt működését. Emellett az agy több sejtből áll, mint amennyire a normális működéshez szüksége lenne; ezt a tulajdonságát redundanciának hívjuk. A redundanciának is szerepe lehet a korral és betegségekkel járó sejtszám-csökkenés hatásainak kompenzálásában. Emellett az agy bizonyos területein akár idős korban is képződhetnek új idegsejtek.
Idősebbekben az agy vérellátása átlagosan 20%-kal csökkenhet. A véráramlás csökkenése kifejezettebb azokban, akiknek az agyi artériákat is érintő érelmeszesedésük van (cerebrovascularis betegség). Az ateroszklerózis mellett dohányzás, magas koleszterin szint, cukorbetegség és magas vérnyomás is fennállhat. Ezeknek következményeként fellépő agyi vérellátás-csökkenés végső soron idő előtti idegsejt pusztuláshoz, majd az agyi funkciók korai hanyatlásához vezethet.
Gerincvelő:Az öregedéssel egyidejűleg a csigolyák nyomást fejthetnek ki a gerincvelőre, ami a gerincvelői axonok számának a megfogyatkozásához, s ezáltal enyhe fokú érzészavarokhoz vezethetnek.
Perifériás idegek:Idősekben a perifériás idegek lassabban vezetik az impulzusokat. Általában ez a lassulás annyira csekély, hogy semmiféle észrevehető funkcióváltozást nem okoz. A perifériás idegrendszer sérülésre adott válasza is csökken öregkorban. Míg fiatalokban a sérült idegben lévő axonok képesek a teljes gyógyulásra, ha az idegsejt sejttestje ép maradt, addig ez a folyamat idősekben elhúzódó és nem tökéletes. Emiatt ez a korosztály sérülékenyebb a külső behatásokkal és betegségekkel szemben.
