A ganglionok (ganglion ciszták) a kéz és a csuklótájék zselés tapintatú duzzanatai.
Típusosan 20-50 éves kor között jelentkeznek. Nőkben háromszor gyakoribb. Leginkább a csukló kézháti részén alakulnak ki. A csukló tenyéri oldalán és az ujjak felszínén, néhány milliméterrel a bőr alatt is keletkezhetnek ganglionok (ezeket mukózus cisztáknak is hívják).
Nem ismert, hogy miért fejlődnek ki ganglionok a csuklótájon, bár összefügghet korábbi sérülésekkel. Az ujjak felszínén lévő elváltozások általában a végperc izületének artrózisával függenek össze.
A ganglionok kemény, gömb vagy ovális alakú, zsákszerű duzzanatok, melyek kiemelkednek a bőr felszínéből; bennékük tiszta, zselatinos és rendszerint ragadós anyag. Általában fájdalommentesek, de esetenként okozhatnak panaszt. A kéz vizsgálatával egyszerűen felállítható a diagnózis.
Egy részük magától eltűnik, ezért nem mindig szükséges a kezelés. Ha azonban csúnyák, panaszt okoznak, vagy folyamatos növekedést mutatnak, a bennük lévő zselatinos anyagot (az esetek felében) az orvos sikeresen le tudja szívni injekciós tűvel és fecskendővel. Olykor ezt követően kortikoszteroid oldatot adnak be, hogy tovább csökkentsék a panaszokat. A hagyományos eltüntetés - amikor a kezet kemény felületre fektetik (pl. asztalra), és a gangliont egy nagy könyvvel ütik - nem ajánlatos; az eljárás sérülést okozhat és megbízhatatlan. Körülbelül a betegek felében sebészi eltávolítás szükséges. Ezt követően a kiújulási arány kb. 5%.
