A vaszkulitiszes betegségeket a vérerek gyulladása (vaszkulitisze) okozza. Általában kötőszöveti betegségekben fordul elő, de kialakulhat attól függetlenül is. Az érgyulladás nem annyira betegség, inkább kórfolyamat.
Rendszerint nem ismert a vaszkulitiszt kiváltó ok. Bizonyos vírusok azonban, különösen a hepatitisz vírus, elindíthatja a gyulladást. Egyéb tényezők, például egyes fertőzések, és bizonyos gyógyszerekre, oltásokra adott reakciók is szerepet játszhatnak. Az érgyulladás oka valószínűleg az, hogy az immunrendszer tévesen idegenként azonosítja az ereket vagy azok részeit, és megtámadja őket. Az immunrendszer gyulladást okozó sejtjei körülveszik az érintett ereket, és beszűrik a falukat, így károsítva őket és az általuk ellátott szöveteket. Akár áteresztővé válnak, akár elzáródnak az erek, az ellátott területek vérellátása romlik. A vérrel rosszul ellátott területeken (iszkémiás területek) végleges károsodás alakulhat ki. A tüneteket tehát okozhatja az ereket ért közvetlen károsodás, vagy azoknak a szöveteknek (idegeknek vagy más szerveknek) az elváltozása, melyekben a vérellátás csökkent.
A betegség bármely érre kiterjedhet. Bizonyos esetekben csak a vénákra, a nagy vagy kis artériákra, illetve a hajszálerekre (kapillárisokra) korlátozódik, és érintheti a testtáj ereit, például a fejben, a lábon vagy a vesékben. A Henoch-Schönlein purpura (bevérzés), az eritéma nodózum, a poliarteritisz nodóza, a temporális (óriássejtes) arteritisz és a Takayasu-arteritisz olyan betegségek, melyekben a vaszkulitisz bizonyos mélységű és méretű erekre korlátozódik.
Kapcsolódó kép »
