A fájdalom a csont- és izomrendszeri betegségek vezető tünete. A fájdalom lehet enyhe vagy súlyos, egy helyre korlátozott vagy kiterjedt, a sérülés helyétől függően. A legtöbb sérülés heveny és rövid fájdalmat okoz, de krónikus betegségekben, mint az ízületi kopásban (artritisz) tartósan is fennállhat.

A csont eredetű fájdalom rendszerint mély, átható vagy tompa jellegű. Általában sérülés következménye, de származhat gyulladástól és daganattól is.

Az izomfájdalom többnyire gyengébb a csontfájdalomnál, de nagyon kellemetlen lehet. Például, a lábikra izomgörcse vagy spazmusa (tartós, fájdalmas izomösszehúzódás) igen erős fájdalommal jár. Fájdalom jelentkezhet sport okozta izomsérülés, autoimmun reakció, az izom vérellátásának romlása, gyulladás vagy daganatos beszűrődés következtében is.

Tulajdonképpen minden ízületi sérülés és betegség merev, sajgó fájdalmat okoz, melyet gyakran "artrózisos" fájdalomnak hívnak. Azonban, mivel az ízületi fájdalom ilyen gyakori, az orvosok a pontos diagnózist rendszerint más tünetek meglétére és laboratóriumi vizsgálatok eredményeire alapozzák. Például, Lyme-kórra ízületi fájdalom és gyűrűszerűen terjedő bőrkiütés jellemző; a vérvizsgálatok a Lyme-kórt okozó baktérium ellenes antitesteket mutatnak. Köszvényben a hirtelen kezdődő fájdalom-roham jellemző helye a nagy lábujj alapja; a vérvizsgálatok rendszerint magas húgysavszintet igazolnak.

Időnként fájdalom jelentkezik a tenyéri inakban; ez az kórkép a pattanóujj.

A gyulladás a fájdalom mellett duzzanattal, melegséggel, érzékenységgel, és beszűkült mozgással jár. Ha a csont- és izomrendszer nagy része gyulladt, hőemelkedés jelentkezhet. A gyulladás az ízületek igen gyakori válaszreakciója különböző károsító hatásokra, így fertőzésre vagy autoimmun betegségre. Ízületi gyulladást okozó autoimmun betegségek egyike a reumatoid artritisz. A duzzanatot gyakran az ízületen belül felszaporodó folyadék okozza. A működéscsökkenés mozgáskorlátozottságként jelentkezik.

Izomgyulladást számos betegség okozhat, így vírusfertőzés is. Ez is, mint minden gyulladás, fájdalommal és érzékenységgel, duzzanattal, melegséggel és izomgyengeségként jelentkező funkcióromlással járhat.

Ha a csont- és izomrendszer bármely része károsodik, izomgyengeség alakulhat ki. Amikor az izom maga nem képes összehúzódni, izomgyengeség jelentkezik. Ha nem kap megfelelő idegingerlést, az izomösszehúzódások gyengék. Amennyiben egy ízület kötött és képtelen a normális mozgásra, az izmok sem tudják megfelelően mozgatni. Még a gyulladásos fájdalom is korlátozza a normál mozgást, és így okoz izomgyengeséget. A gyengeség korlátozódhat egyetlen ízületre vagy végtagra, amikor egyetlen ideg, ízület vagy izom beteg, vagy lehet kiterjedt általános idegrendszeri vagy izombetegségekben. Az izomerőt csökkentheti az izmokban, inakban, csontokban vagy ízületekben fellépő fájdalom is, mely szintén gyengeség képében jelenik meg.

A gyengeség izomsérülés vagy -betegségek gyakori tünete. Izomgyengeséget okozhat sok, az egész testet érintő egyéb betegség is. Bár sok ember panaszol izomgyengeséget, amikor fáradt vagy kimerült, az igazi izomgyengeség azt jelenti, hogy teljes erőkifejtés mellett sem jön létre normál erejű összehúzódás. Valódi izomgyengeség alakul ki izombetegségekben (pl. izom disztrófiában, vagy polimiozitiszben ); idegrendszeri problémák esetén, amikor a mozgás irányítása sérül (mint szélütés vagy gerincvelő sérülés esetén); vagy ha az ideg-izom közötti öszszeköttetés, a neuromuszkuláris kapcsolat károsodik (így miaszténia gráviszban). Izomgyengeség jelentkezik idős korban a szarkopéniának nevezett, korfüggő izomtömeg vesztés miatt. Az orvosok időnként az "aszténia" szót használják gyengeség esetén, de ezalatt inkább általános, alkati gyengeséget értve, mint egyszerű izomgyengeséget.

Egy ízület mozgástartománya beszűkülhet fájdalmas mozgás (ízületi gyulladás), maga az ízület megbetegedése miatt, vagy mert tartós mozgáshiány következtében az ízület elmerevedett. Például, ha valakinek a karja szélütés miatt megbénul, a váll és könyök ízület egy helyzetben rögzülhet, ha nem nyújtják, hajlítják rendszeresen.

Az orvos gyakran képes csont- és izomrendszeri betegséget megállapítani csupán a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján. Azonban időnként szükségesek labor vizsgálatok, képalkotó eljárások vagy más diagnosztikai módszerek is a pontos kórisme felállításához.

Az ízületi merevség általános tünet artritiszben. Az ízületi betegségek gyakran gátolják az ízület mozgását és okoznak merevséget. Jellemző példa erre a reggeli elmerevedés reumatoid artritiszben, amikor a merevség jellegzetesen ébredéskor észlelhető, és csak egy-két óra múlva fokozatosan a mozgással javul. Bizonyos esetekben, mint például sérüléskor a szalagok húzódásakor, szakadásakor, az ízület túl lazává válik, túlzott, kóros lazaság keletkezik, mely instabillá teszi az ízületet. Ízületi lazaság észlelhető egy, "laza bőr"-nek (cutis laxa-nak) nevezett kötőszöveti betegségben.

Az ízületi zörejek - a ropogások és kattanások - sok embernél előfordulnak, de bizonyos ízületi problémákban is megjelennek. Például, a térdkalács alapja ropoghat artrózisos károsodás, az állkapocs pedig kattanhat állkapocsízületi betegség miatt.