A csont a szervezet állandóan változó szövete, melynek számos feladata van. A csontok adják a stabil vázat és védőpajzsként óvják a sérülékeny belső szerveket. A csontok belsejében található a csontvelő, ahol a vérsejtek képződnek. A csontok képezik a szervezet kálciumraktárát is. Gyermekekben néhány csontban úgynevezett növekedési zónák találhatók. A csontok hossza addig nő ezen területeken, amíg az egyén el nem éri a teljes magasságát, ekkor a növekedési zónák záródnak. Ezután a csontok nagyon lassan nőnek - inkább vastagodnak, mint nyúlnak.
A csontokat alakjuk szerint két fő csoportra osztjuk: lapos (ilyenek a koponya
csontjai és a csigolyák) és csöves csontok (pl. a comb- és karcsontok, melyeket hosszú
csontoknak is neveznek). Minden csont szerkezete lényegében megegyezik. A kemény külső
rész főként fehérjéből áll, pl. kollagénből és egy másik anyagból, melyet
hidroxi-apatitnak neveznek. A főként kálciumból és más ásványi sókból álló
hidroxi-apatit raktározza a szervezetben lévő kálcium nagy részét, és biztosítja a
csontok erejét és sűrűségét. A csontok belsejében lévő csontvelő lágyabb és lazább
szerkezetű, mint a csont többi része, és különleges sejteket tartalmaz, melyek a
vérsejteket állítják elő. A csontokat vérerek látják el, és idegrostok veszik körül. A
csontok igen egyedi módon gyógyulnak. 
A csontok folyamatosan megújulnak, ez a folyamat a remodeling. Ennek során a régi csontszövet helyét fokozatosan új veszi át.
Testünk minden egyes csontja 10 évenként teljesen megújul. A sűrűség fenntartásához a
szervezetnek elegendő mennyiségű kálcium és ásványianyag-ellátásra, és bizonyos
hormonok, így parathormon, növekedési hormon, kalcitonin, ösztrogén és tesztoszteron
megfelelő szintű termelésére van szüksége.
A csontokat vékony hártya veszi körül, ez a csonthártya. A csontok főként a csonthártyában futó idegeknek köszönhetően fájdalmasak és az azon keresztül belépő vérerek biztosítják vérellátásukat.
