Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen szabályok vonatkoznak a szülés előtt álló nőkre?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A haldoklás időbeni lefolyása

Sokan azt gondolják, hogy az orvosok tudják, betegük még mennyi ideig él, csak nem árulják el. Valójában azonban senki nem tudja a beteg várható halálának idejét. A családoknak azt szokták tanácsolni, ne erőltessék a pontos előrejelzéseket, vagy ha kaptak ilyeneket, azoknak ne tulajdonítsanak nagy jelentőséget. A súlyos betegek gyakran a feltételezettnél néhány hónappal vagy évvel tovább élnek, míg mások korábban halnak meg. Ha a beteg halála idején adott személy jelenlétét óhajtja, meg kell szervezni az illető elhelyezését bizonytalan időre. Mindezek ellenére egyes esetekben szükséges előrejelezni, hogy egy betegség mikorra vezet a beteg halálához. Krónikus betegségek esetén az egészségbiztosítás gyakran nem terjed ki a lelki vigasz nyújtásának költségeire; ez alól kivételt jelent a hospice ellátás, amennyiben a beteg életéből hátralévő időt kevesebb, mint hat hónapra becsülik, ami előre nehezen jósolható, tetszőlegesen választott időtartam.

Az orvosok meglehetősen pontos, rövid távú prognózist tudnak adni átlagos személyek bizonyos állapotainak esetére, nagyszámú, hasonló állapotú személy statisztikai adatainak elemzése alapján. Például pontosan megmondható, hogy valamely hasonló kritikus állapot esetén százból öt beteg marad életben, és hagyhatja el a kórházat. Ugyanakkor sokkal nehezebb azt megjósolni, hogy egy adott beteg mennyi ideig marad életben. Az orvos által adott legjobb előrejelzés az esélyen alapul, és azon, hogy az orvos milyen fokon biztos az esélyben. Ha a hat hónapos túlélés valószínűsége 10%-os, akkor a betegnek szembe kell néznie azzal, hogy 90%-os valószínűséggel meg fog halni, és ennek figyelembevételével kell terveit alakítania.

Amennyiben statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, az orvosok esetleg nem tudnak előrejelzéseket adni, vagy ha igen, akkor azok személyes tapasztalataikon alapulnak, és így kevésbé pontosak. Vannak orvosok, akik úgy próbálnak meg páciensükben reményt kelteni, hogy figyelemre méltó felgyógyulásokról számolnak be anélkül, hogy megemlítenék, a hasonlóan súlyos állapotban lévő betegek többsége meghal. A súlyos betegeknek és családjuknak joguk van ahhoz, hogy a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt, és legpontosabb prognózist kapják. Ugyanakkor egyes esetekben szükséges lehet, hogy - a derűlátó beszámolók helyett - kifejezetten kérjék az ilyen jellegű információkat is.

A haldoklás esetleg a beteg állapotának hosszabb ideig tartó rosszabbodásával zajlik, időszakonként bizonyos szövődményekkel és mellékhatásokkal. A rákbetegség következtében haldoklók állapota csak a halált megelőző egy vagy két hónapban romlik jelentősen, ekkor energiáikból veszítenek és közérzetük rosszabbodik. Ilyenkor a beteg szemmel láthatóan gyengül, és a halál közelsége mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Rendszerint azonban másként alakul a haldoklás időbeni lefolyása. Előfordul, hogy súlyos betegségben szenvedő beteget a kórházban hathatósan kezelnek, és állapota hirtelen rosszabbodik, majd haldoklása a halál bekövetkezte előtt csak néhány óráig vagy napig tart.

A haldoklás napjainkban egyre inkább a képességek hosszú időn át tartó, lassú romlását jelentő folyamat, esetenként súlyos szövődmények előfordulásával. Ilyen lefolyásúak egyes idegrendszeri megbetegedések, például az Alzheimer-kór, valamint a tüdőtágulás (emfizéma), a máj- és veseelégtelenség, és egyéb krónikus betegségek. A súlyos szívbetegségek az idő múlásával csökkentik a beteg teljesítőképességét, időközönként komoly tüneteket okozva, de általában váratlanul fellépő szívritmuszavar (aritmia) okozza a halált.


Kapcsolódó téma:   Hogyan közelítsünk a haldokló beteghez? »