A gyógyszerek és a szervezet a vérzésre adott válasza (hemosztázis) közötti összefüggés igen bonyolult. A hemosztázisnak elengedhetetlen része, hogy a szervezet vérrögöt tudjon képezni, azonban a túlzott véralvadás fokozza a szívroham, a szélütés és a tüdőembólia előfordulási valószínűségét. Sok gyógyszer, akár szándékosan, akár nem, befolyásolja a szervezet vérrög képző képességét.
Egyes betegek fokozottan veszélyeztetettek vérrögök kialakítására, ezért ők olyan gyógyszereket szednek, amelyek ezt a veszélyt csökkentik. Bizonyos gyógyszerek a vérlemezkék tapadási képességét csökkentik, és így nem tudnak összekapaszkodni és a véreret elzárni. Az aszpirin, a tiklopidin, a klopidogrel, az abciximab és a tirofibán olyan gyógyszerek, melyek a vérlemezkék aktivitását befolyásolják.
Más, ugyancsak fokozott vérrögképződésre hajlamos betegek antikoaguláns kezelésben részesülnek, mely a véralvadási faktorok gátlásán keresztül hat. Habár "vérhígító"-nak is nevezik őket, valójában nem hígítják a vért. A leggyakrabban használ antikoagulánsok: a warfarin, mely szájon át szedhető, és a heparin, mely injekció formájában adható. Antikoaguláns kezelésben részesülő betegek rendszeres orvosi kontrollt igényelnek. Az orvos a véralvadás idejét vizsgálva ellenőrzi a gyógyszer hatását, és szükség szerint módosítja az adagot. Túl alacsony adag nem gátolja meg a vérrögök képződését, a túl nagy adag pedig súlyos vérzésekhez vezethet. Az antikoagulánsok új típusa a kis molekulasúlyú heparin, mely mellett nem szükséges a nagyon szoros orvosi kontroll. A lepirudin és az argatroban két új gyógyszer, melyek közvetlenül a trombinra hatnak.
Ha a betegben már kialakult vérrög, trombolítikus (fibrinolítikus) gyógyszerek segíthetnek azt feloldani. A sztreptokinázt és szöveti plazminogén aktivátort tartalmazó trombolítikus gyógyszereket esetenként vérrögök okozta szívroham és szélütés kezelésére használják. Ezen gyógyszerek életet menthetnek, azonban az arra hajlamos betegben igen súlyos vérzést is okozhatnak. Meglepő, hogy a heparin, melyet a vérrögképződés megakadályozására alkalmaznak, nem várt hatásként aktiválhatják a vérlemezkéket, növelve ezáltal a vérrögök képződésének veszélyét (heparin serkentette trombocitopénia).
Az ösztrogénnek önmagában, vagy akár orális fogamzásgátlóként, mellékhatása lehet a fokozott véralvadás. A daganatellenes kezelésben használt egyes gyógyszerek (kemoterápiás gyógyszerek), például az aszparagináz, ugyancsak fokozhatják a véralvadást.
