Asztrocitómák és oligodendrogliómák
Néhány asztrocitóma és oligo-dendroglióma lassan nő, és eleinte csak epilepsziás rohamokat okoz. Mások (az anaplasztikus asztrocitóma és oligodendroglióma) gyorsan fejlődnek és rosszindulatúak, a legkülönbözőbb agyi működészavarokat okozhatják. A glioblasztóma multiforme, az asztrocitóma legrosszabb formája nagyon gyorsan nő, koponyaűri nyomásfokozódást okoz, fejfájást és a gondolkodás meglassulását idéz elő. Ha a nyomás egy bizonyos értéket meghalad, a beteg kábulttá, komatózussá válik.
A tünetek a daganat helyétől függenek. A homloklebeny daganatai (a homlok mögött helyezkednek el) gyengeséget, személyiségváltozást okozhatnak. A domináns oldal érintettsége esetén (ez a leggyakrabban a bal oldal, néhány balkezesnél a jobb) beszédzavarok is kialakulhatnak. A fali lebenyek daganatai (a homloklebeny mögött helyezkednek el) érzészavarokat okozhatnak. Esetenként a daganathoz képest ellenoldali szem megvakul. A halántéklebenyek tumorai (a fülek fölött helyezkednek el) epilepsziás rohamokkal és, amennyiben a domináns oldalt érintik, beszédzavarokkal járhatnak. A nyakszirti lebeny daganatai (a fej hátsó részén) mindkét szem látóterének részleges kiesésében nyilvánulhatnak meg.
Kisagyi vagy kisagy közeli tumorok (a nyak hátsó fele fölött), különösen a gyermekek medullo-blasztómái szemmozgászavarokat, koordinációs eltéréseket, járásbizonytalanságot, néha halláscsökkenést és szédülést okozhatnak. Elzárhatják az agyvíz áramlásának útját, és így folyadékszaporulathoz vezethetnek az agykamrákban. Ennek következtében a kamrák kitágulnak (ezt az állapotot hidrokefalusznak, "vízfejűségnek" hívják), és a koponyaűri nyomás megnő. Fejfájás, hányinger, hányás, a felfele tekintési zavar, aluszékonyság- az agy beékelődéséhez társulva - kóma léphet fel. Csecsemőkben a fejkörfogat megnagyobbodik.
Meningeómák
A meningeómák rendszerint jóindulatúak, azonban eltávolítást követően kiújulhatnak. Nőkben gyakrabban fordul elő, és rendszerint 40-60 éves korban okoznak tüneteket, de gyermekkorban és később is növekedésnek indulhatnak. Gyengeség, érzészavarok, görcsrohamok, szagláscsökkenés és látászavarok léphetnek fel. Nagyon nagyra nőve a szellemi képességek hanyatlását, memóriazavart okozhat, amely nagy fokban emlékeztet a demenciára.
Tobozmirigy-daganatok
Rendszerint gyermekkorban fejlődnek ki, és gyakran korai pubertást okoznak. Likvorkeringési zavart és hidrokefaluszt okozhatnak. Leggyakoribb szövettani típusa a csírasejtes daganat.
Agyalapimirigy (hipofízis)-tumorok
A koponya alapon elhelyezkedő hipofízis a szervezet hormonrendszerének nagy részét szabályozza. Daganatai, a hipofízis-adenómák rendszerint jóindulatúak, viszont kórosan nagy mennyiségű hormont termelnek. Ennek a hatása a hormon típusától függ.
- Növekedési hormon hatására óriásnövés (gigantizmus) vagy az arc, a kéz, a láb és a mellkas aránytalan megnagyobbodása (akromegália) következik be
- Az adrenokortikotróp hormon túlzott elválasztása Cushing-szindrómát eredményez
- A pajzsmirigy serkentő hormon (TSH) pajzsmirigy-túlműködéssel jár
- A prolaktin túltermelése nőkben a menstruáció elmaradásával (amenorrea) és nem szoptatós nőkben az emlők tejtermelésével (galaktorrea) jár, férfiakban az erekció zavarai és a mell megnagyobbodása (ginekomasztia) figyelhető meg.
Az agyalapi-mirigy daganatai a hormontermelő szöveteket is roncsolhatják, mely végső soron ezeknek elégtelen hormontermeléshez vezet. Gyakori a fejfájás és a látótérkiesés.
